Ismerjen meg minket!
A Bakonyerdő Zrt. fő profiljai,- erdőgazdálkodás,vadgazdálkodás, fafeldolgozás-, mellett már hosszú évek óta kiemelten foglalkozik a környezeti nevelés fontosságával, és nagy szerepet szán közjóléti tevékenységének is. Az Élményközpont létrehozásával , a környezeti nevelés mellett, társaságunk célja volt az is, hogy a látogatók közvetlenül gyűjtsenek élményeket élő környezetükről, megismerjék a hazai erdők csülkös nagyvadfajait, és betekintést nyerjenek az őshonos, magyar háziállatok világába.
A Természet Háza látogatóközpontban interaktív látványelemek és fotók segítenek a környék élővilágának megismerésében, miközben egy akusztikus és vizuális effektekkel és élethű, preparátumokat is tartalmazó, diorámákkal színesített kiállítást járunk be.
A Bakonyerdő Zrt. fő profiljai,- erdőgazdálkodás,vadgazdálkodás, fafeldolgozás-, mellett már hosszú évek óta kiemelten foglalkozik a környezeti nevelés fontosságával, és nagy szerepet szán közjóléti tevékenységének is. Az Élményközpont létrehozásával , a környezeti nevelés mellett, társaságunk célja volt az is, hogy a látogatók közvetlenül gyűjtsenek élményeket élő környezetükről, megismerjék a hazai erdők csülkös nagyvadfajait, és betekintést nyerjenek az őshonos, magyar háziállatok világába.
A Természet Háza látogatóközpontban interaktív látványelemek és fotók segítenek a környék élővilágának megismerésében, miközben egy akusztikus és vizuális effektekkel és élethű, preparátumokat is tartalmazó, diorámákkal színesített kiállítást járunk be.
Festetics Imre bemutatása
Simaságon született 1764. december 2-án és Kőszegen halt meg 1847. április 4-én – születése és halála egyaránt Vas megyéhez kötik. 1791-ben feleségül vette Boronkay Katalint. Gyermekeik Kőszegen, Simaságon, illetve Kőszegpatyon születtek. Festetics Imre volt az első olyan magyar tudós, aki önálló örökléstani munkát közölt egy nemzetközi tudományos folyóiratban. Megismerkedett F. Geissler (1751–1824) munkásságával. Geissler azáltal teremtett iskolát Közép-Európában, hogy meghonosította és sikeresen továbbfejlesztette, illetve a térségben elterjesztette R. Bekewell (1725–1795) Angliában kidolgozott juhnemesítési és tenyésztői módszerét, melynek lényege röviden: „a legjobbat a legjobbal”. Festetics Imre kapcsolatban állt C. André-val is, aki az Ökonomische Neuigkeiten und Verhandlungen szerkesztőjeként Geissler nézeteinek feltétlen híve és terjesztője volt.
„Személyesen és fáradhatatlan szorgalommal dolgozz,
ha meg akarod tudni, hogy mit írt elő a természet szabályként önmaga számára.”
Festetics Imre ebben a folyóiratban közölt egyik cikke (1819) a magyar genetika első tudományos emléke, melynek főbb felismerései és megsejtései az alábbiakban fogalmazhatók meg:
- Az egészséges és erőteljes alkatú állatok továbbadják és örökítik jellegzetes tulajdonságaikat.
- A nagyszülők azon tulajdonságai, melyek különböznek utódaik tulajdonságaitól, ismét megjelennek a következő nemzedékekben.
- Azok közé az állatok közé, amelyek több nemzedéken keresztül birtokában voltak a nekik megfelelő tulajdonságoknak, olyan utódok is kerülhetnek, melyeknek eltérő tulajdonságaik vannak. Ezek változatok, variánsok, a természetnek a játékai, melyek továbbszaporításra alkalmatlanok akkor, ha a cél (adott) tulajdonságok átörökítése.
- A beltenyésztésnél feltétel marad a törzsállatok lehető leggondosabb kiválasztása. Csak azok jótékony hatásúak a beltenyésztésben, amelyek döntő mértékben hordozzák a szükséges tulajdonságokat. (A szerkesztő André megjegyzése: véleményem szerin ez a döntő, a fő kérdés.)
Festetics a továbbiakban megjegyzi: „Mert amikor én az állatoknál egy adott tulajdonságot akarok megtartani, az utódokban továbbörökíteni és állandósítani, akkor ajánlatos a gondosan vezetett beltenyésztés, de úgy, hogy elkerüljük annak veszélyét, hogy a szervezet legyengülése a beltenyésztés szükségszerű következménye legyen.” A Festetics-féle „genetikai törvények” második, „b” pontja tartalmazza Mendel II. „törvényének” az alapgondolatát. Mendel feltehetően olvasta ezt az 1819-es írást és benne a figyelmeztetést: „Személyesen és fáradhatatlan szorgalommal dolgozz, ha meg akarod tudni, hogy mit írt elő a természet szabályként önmaga számára.” A cikk alapján Festetics Imrében az első magyar genetikust tisztelhetjük. A genetika (örökléstan) a gének, az öröklődés és az élőlények variációjának tudománya. Láttuk tehát, hogy valójában Festetics Imre használta először e fogalmat. A szakirodalom viszont ezt a szót az angol tudós, William Bateson-nak tulajdonítja, aki Adam Sedgewick-nek 1905. április 18-án írt levelében az öröklődést és a variáció tudományát jellemezte vele. Mendelről „csak” 44 évig, Festeticsről viszont 170 évig nem vett tudomást a tudományos világ… A genetika-történet úgy tartja, hogy a második hibrid nemzedékben zajló szegregációt először az angol R. Knight ismerte fel 1823-ben; Mendel (1865) és Sagert (1866) csak követte volna őt.
Ismerje meg látványos
szolgáltatásainkat!
Ismerje meg látványos
szolgáltatásainkat!
Az applikációk segítségével betekintést nyerhetünk a Festetics korszakot megjelenítő virtuális és kiterjesztett valóságba.
