Őshonos háziállatok

Az állatpark őshonos háziállatokat bemutató része 2012 tavaszán nyitotta meg kapuit, ahol manapság már ritkaságszámba menő magyar állatfajokat mutatunk be.

Az állatparkot úgy alakítottuk ki, hogy minden korosztály találjon magának hasznos elfoglaltságot és pihenési lehetőséget. A gyerekeket nagy, füves terület, állatsimogató és játszótér várja. A pihenést padok, kiülők és asztalok teszik lehetővé.

A jelenleg megtekinthető háziállatok

Magyar szürke szarvasmarha

A szürkemarha igazi hungarikum, őshonos, hazánkban törvényileg védett háziállat. A fajta jellemzője, hogy rendkívül jól alkalmazkodott a puszták nyújtotta életkörülményekhez. Erős, szilárd szervezetük jól viseli a szélsőségesebb időjárási viszonyokat, a nagy nyári meleget és a zord hideg telet is. A táplálékkal szemben sem igényesek, ezért a homoki legelőktől az árterekig mindenhol tarthatók. A teheneket tejéért és szaporulatáért, az ökröket igavonóként hasznosították. A XVI. századtól keresett vágóállat volt Nyugat-Európában is, még a 19. században is keresett és kedvelt volt a húsa egész Európában. Az állatok színe a kortól függően változik. A borjak születéskor pirók színűek, 2-3 hónapos korban elkezdenek világosodni, majd szürkülni.

Magyar tarka szarvasmarha

A magyar tarka szarvasmarha, vagy régebbi elnevezésével magyar pirostarka, egy kettős hasznosítású (tej- és hústermelő), Magyarországon kialakult marhafajta. Őshonos, törvényileg védett háziállataink közé tartozik. Jobban kezelhető gulyában, mint a magyar szürke, ezért legeltetése könnyebb.

Kárpáti borzderes szarvasmarha

A kárpáti borzderes fajta a Kárpát-medencében őshonosnak, vagy régen honosultnak tekinthető. Többhasznú állat, a tej, hús haszon kiegészül egy harmadik haszonnal, az igáztatással is, mely a szegény ember számára elengedhetetlen volt. Az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, ridegtartásra alkalmas. Könnyen kezelhető, fogatolásra, mezőgazdasági munkákra is alkalmas. A Kárpátok néhány eldugott településén, még a mai napig végeznek ilyen munkát ezekkel az állatokkal.

A nálunk élő példány Bodza, aki családi környezetben, emberek mellett nevelődött, jó természetével hamar a látogatók kedvence lett.

Hortobágyi racka juh

A fajta eredete nem teljesen feltárt. A Kárpát-medencében élő több racka változat közül a hortobágyi racka teljesen elkülönült és különleges típust jelent. Vérmérsékletük élénk, kissé bizalmatlanok, ügyesek és gyors mozgásúak. Durva gyapjas fajta, amely jól alkalmazkodott a magyar Alföld klimatikus viszonyaihoz. Egyedülálló morfológiai tulajdonsága a csavart szarv. A durva gyapjú népművészeti termékek előállítására használható. A választott bárányok és anyák hosszú prémje jól megfelel pásztorbundák és takarók készítésére. Kiemelkedő a szervezeti szilárdsága, igénytelensége, jó legelőkészsége, és a betegségekkel szembeni ellenálló képessége.

Magyar cigája

A környező országokban nagy létszámban tartott, tejelő juhfajta. A cigája, egy hazánkban régen meghonosodott, ősi fajta, ma főleg a délvidéken, a Bácskában és az Alföld egyéb déli részein tenyésztik. E fajta ismertető jele, hogy a tisztavérű cigája alsó lábszára és feje egyszínű fekete. A nem tisztavérű cigája feje és lábai viszont foltosak. A kosok általában csigaszarvat viselnek , de előfordul szarvatlan cigája kos is. Gyapja különösen jó házi szövésre, fonásra. Minél hosszabbak a fürtök, annál értékesebb a gyapjú. Tejtermelése kiváló.

Magyar merinó

A magyar merinó hasznosítása sokoldalú: tej, hús, gyapjú. Napjainkban a hazai juhállomány túlnyomó hányada e fajtacsoporthoz tartozik. A fajta kialakításában sok merinó alfajta vett részt. Jó szaporulati és kiváló anyai tulajdonságokkal rendelkezik.

Cikta

A cikta az a juhfajta, amelyet mindenképp fenn kell tartani, mert a legnagyobb és legtisztább állománya Magyarországon található. Tolna és Baranya megyébe Németországból betelepített svábok hozták magukkal a fajta ősét a XVIII. században. Az anyák mindig szarvtalanok, de a kosok egy része is, a többi kosnak pedig csigás szarvai vannak. A lábszárai feltűnően vékonyak. A testet tincsekbe alácsüngő, meglehetősen durva, fehér gyapjú fedi.

Házi vizibivaly

Indiai eredetű, ahonnan balkáni, illetve görög-olasz közvetítéssel jutott Magyarországra. Hihetetlen igaerején kívül húsát, bőrét, tejét hasznosították. Napjainkban tenyésztését a Nemzeti parkok kezdték felkarolni. A hazai állomány nagy része a Balaton-felvidéki, a Fertő-Hansági, a Hortobágyi, a Körös-Maros és a Kiskunsági Nemzeti Parkban él. Takarmányozásában igénytelen, a számára kedvező, vizes, sáros élőhelyen szinte a legelésből megél. A mocsaras területek savanyú füveit, sásait, kákáit is jól hasznosítja. Szarva félhold alakban hátrafelé hajló, testét szürkésfekete, ritkás szőrzet fedi. Nyáron igénylik a vizes, dagonyázásra alkalmas helyeket.

Rendkívül kíváncsi természete miatt könnyen szelídíthető, sőt a szelíd egyedek kifejezetten igénylik az embert törődést. A parkunkban élő példányok kézből etethetőek, simogathatóak.

Mangalica (fekete, vörös, szőke)

Ez a fajta elismerten magyar eredetű, bár kitenyésztésében nagy szerepet játszott a szerb sumadia sertés is. Kiváló zsírsertés, a 18. század óta létező fajta. A hungarikum előállítás tekintetében nagy lehetőséget kínál a mangalica. A szőke színváltozat a legelterjedtebb, a vörös és a fecske hasú is kedvelt, de létszáma kicsi. A malacok mindhárom ma létező színváltozatban fekete-szürke hosszanti sávokkal csíkoltak, csak a szőrzetváltás után válnak a színváltozatra jellemző színűvé. A fajta külső megjelenésének különleges értékét a gyaluforgács-szerűen begöndörödő, pehelyszerű szőrzet adja.

Magyar parlagi szamár

Igénytelen, közepes méretű, mind igaerőként, mind hobbiállatként beilleszthető a gazdaságba. Intelligens állat, jól idomítható, szívós, hosszú élettartamú és békés természetű. Csontozata szilárd, teste izmos. Színe általában egérszürke, barna vagy fekete, hasuk világos árnyalatú. Jellegzetességük a gerinc mentén végigfutó sötét csík, a szíjaltság és a vállkereszt. Lábukon néha haránt irányú , ún. zebroid csíkok láthatóak.

Melegvérű lófajtánk: A kisbéri félvér fajta

Az egykor lótenyésztéséről híres Fehér megyei helység nevét őrzi a fajta. A kisbéri félvér lovak a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatóak. Nagyon eredményes díjugró és díjlovagló kategóriákban, de fogatlónak is kiváló. Kialakításának eredeti célja az volt, hogy a telivér kedvezőtlen tulajdonságai nélkül kerüljenek értékes jellemzői a köztenyésztésbe. Létszáma a második világháborúig emelkedett, majd erősen csökkent, de az utóbbi években ismét szépen nő.

Puli

E kutyafajta, évezredes fennmaradását igénytelenségének, szívósságának, munkabírásának és magas intelligenciájának köszönheti. A jó pásztorkutyák nem csak a gazda szavát, kézmozdulatát értették, de egy fejmozdulatára rögtön a kívánt irányba terelték a jószágot. Napjaink egyik leghűségesebb háziállata.

Fodros lúd

Különleges, fodros tollazatáról könnyen felismerhető. A magyar lúdfajták legkülönlegesebb képviselője. Leggyakoribb a fehér szín, de létezik tarka és szürke színváltozatban is. A fodros lúd igénytelen, gyorsan növekvő, jól tollasodó fajta. Húsa kiváló minőségű, nagy mája pedig kuriózumként szerepel. Magyarországon kívül a Duna völgyében több helyen ismert.